Amint indultunk volna tovább a dél-kordofáni nomád táborból, az élénk narancs thobot (fejet és testet takaró kendő) viselő asszony utánunk szólt. „Várjanak, van itt egy nő, aki most szült, és szeretné látni a hawadzsát.”
Khadija egy félkör alakú, fából és sátorvászonból épült kunyhóban feküdt, a háromnapos kisbabáját a karjában tartva. Két csirke kapirgált az ágy mellett a porban, egy kisfiú pedig hátulról leselkedett befelé – valószínűleg inkább a fehérember, és nem a csecsemő keltette fel az érdeklődését.
A csuklómra egy csepp pacsuli parfümöt fújtak, miután kezet fogtunk. A szülésből lábadozó nőnek jár, mondták, hogy jó illata legyen, és minden látogató kap belőle.
Augusztusban, a nagy esők érkeztével a tizenhét éves Khadija is útra kel a misseriya, hagyományosan nomád életmódot folytató törzzsel együtt, és három hónapig vándorolni fog északra. „Nem tartok az úttól,” mondta teljes természetességgel.
A nomád táborokban tett látogatás során úgy tűnt, hogy ezek a nők nem ismernek nehézségeket. Amellett, hogy öt-nyolc-tíz gyereket szülnek és nevelnek fel, gondoskodnak a törzs teheneiről – amelyeket a fiúgyerekek visznek ki legelni minden nap –, naponta kétszer megfejik őket és persze ételt készítenek a család számára, kunyhót építenek és növényt termesztenek az apró farmokon.
A misseriya és hawazma törzsek a Szudánban összefoglaló néven baggaraként emlegetett állattartó, nomád törzshöz tartoznak. Az esős évszak kezdetével északra vándorolnak a tehenekkel: a fő ok, amiért minden évben felkerekednek, az a cecelegyek és a maláriát hordozó szúnyogok által az állatokra jelentett veszély.
Vizet és megfelelő legelőt találni azonban egyre nehezebb, és az elmúlt hónapokban többszáz ember vesztette életéb Dél-Szudánban a törzsi összecsapások következtében. Jonglei tartományban februárban mintegy 800 ember halt meg, május végén pedig 3000 fegyveres lovas mészárolt le 70 rendőrt, akik a rizeigat és a misseriya törzsek között igyekeztek a békét fenntartani. Összesen kb. 200 ember halt meg egy hét alatt.
Az ENSZ-főtitkár szudáni különmegbízottja, Ashraf Qazi azt nyilatkozta, hogy több ember halt meg Dél-Szudánban az elmúlt hónapokban, mint Darfúrban egy év alatt. Ez persze nem minősíti le a dárfúri konfliktus súlyosságát, de jelzésértékű. Szudán nem egyenlő Dárfúrral, és sokkal több itt a tennivaló, mint amennyit Mia Farrow közölni igyekszik.
