Habub

Az egyik ismerősöm tegnap tért vissza Malakalból egy hónap után, és azt örvendezte a telefonba, hogy Kartúm maga New York. Persze, itt több lehetőség van a szabadidő eltöltésére, mint mondjuk Damazinban vagy Kadugliban, vidéken viszont közelebb érezheti magát az ember a szudáni…

Nem én kezdtem, hanem ő. Míg én az egyik önkéntes tanítónővel beszélgettem egy language assistant segítségével, egyszercsak elkapta a kezemet. Először félénken és puhán kezet fogott. És miután látta, hogy a hawadzsa nem bánt, végigsimogatta a karomat, már amilyen magasra…

A vörös homokos iskolaudvaron egy szamár bőgött és tizenéves forma, egyenruhás kisfiúk rugdosták a labdát és csépelték egymást a déli, észvesztő napsütésben, amikor megérkeztünk. Végre kiléptem a kartúmi buborékból, bele egy osztályterembe, ahol U-alakban, vasrácsos…

Kezdetben még nem gyanakodtam semmire, amikor hirtelen megszakadt a zene, mert elég gyakran adódik áramszünet. Aztán feltűnt, hogy három, uniformisos rendőr kering a tetőteraszon a DJ pult és a lépcsőlejárat között, miközben a tömeg szudáni része a kijárat felé igyekszik, a…

Pontosan egy hónapja vagyok itt. Ennyi idő pont arra volt elég, hogy hűvösnek ítéljem a huszonöt fokot – jut eszembe, lefutottam hat kilométert tegnap este a Nílusnál olyan 30 fokban –, megtanuljam, hogyan mondják arabul azt, hogy „mit nézel?”, automatikusan…

Az egyik pillanatban úgy érzem, hogy szétdurran a fejem a sok információtól, amiket Szudánról szerzek – főleg a haveri kapcsolatok segítségével –, de legtöbbször mégis az a benyomásom, hogy csak a felszínt kapargatom, és soha nem is lesz ez másként. Biztos segítene,…