Dél-szudáni nők egy kartúmi szavazókör előt
Míg Dél-Szudánban hatalmas sorok kígyóznak a szavazókörök előtt, Kartúm külterületein lassan csorognak be a szavazók, akik közül sokan több, mint húsz éve élnek északon. Három napja tart a népszavazás békés hangulatban és délen hatalmas ünneplés közepette, amihez a határmenti Abyeiben történő friss összecsapásoknak nem sok köze van.
Ha már négy-öt fő egymás mögé rendeződött a népszavazás második napján az északi főváros, Kartúm egyik külvárosában, amelyet nagyrészt a polgárháború elől ide menekült dél-szudániak laknak, azt sornak lehetett nevezni.
Jebel Awlia vályogtéglás iskolájában berendezett egyik szavazókörben, ahol novemberben 1035 dél-szudáni regisztrált a népszavazásra, január 10. reggeléig 189 ember szavazott.
Egy idős, szinte teljesen vak nőt a fogadott fia kísért a szavazókörbe. Ako Manyang 20 éve menekült Kartúmba Jubából, és nem tervezi, hogy visszatér oda.
Ako Manyang húsz éve él Kartúmban és marad is
Noha több tízezer dél-szudáni utazott vissza a népszavazás kezdte előtt, ezzel hatalmas terhet róva a dél-szudáni városokra, amelyek nem voltak felkészülve a fogadásukra, vannak, akik a sokkal fejlettebb északot tartják már a hazájuknak.
Egy omdurmani (Kartúm "ikervárosaként" is emlegetett régi főváros) szavazókörben egy ötven körüli nő, Mariam AlNagab például a tavaly áprilisi elnökválasztás során visszalátogatott a dél-keleti Kapoetába, de azóta minden vágya szertefoszlott. "Arabnak és dzsallabnak (északi) neveztek minket, hazatérőket," mondta, "és nem fogadtak be maguk közé az ottaniak."
Persze olyan is akad az északon szavazók között, aki az első adandó alkalomra vár, hogy távozhasson. Az északi főváros aszfaltozott útjai, ötcsillagos szállodái, az iskolák és a felszerelt kórházak nem jelentik feltétlenül azt, hogy a belső menekültek (internally displaced people) munkát találnak itt.
Vályogházak Jebel Awliában, 40 kilométerre Kartúm belvárosától
A rácsszerkezetben kialakított nyomornyegyed, Jebel Awlia egyik kisboltjánál támaszkodó Charles Wani 23 éve menekült el Jubából a háború elől. A családját már tavaly visszaküldte délre, két gyereke kivételével, akik Kartúmban járnak egyetemre, mondta.
"Nincs munkám, és nem is tetszik, ami itt folyik," mondta a hagyományos, afrikai mintás inget és napszemüveget viselő Wani, "jövő héten visszamegyek Jubába."
Az szinte biztos, hogy a népszavazással egy új állam születik. Ez pedig magával vonhatja a jelenleg Afrika legnagyobb területű államának, Szudánnak a felnegyedelődését, ahogy egy Omdurmanban szavazó férfi, Bol Deng Chol is mondta.
A kézfogás az egységet, a feltartott kéz a különválást jelképezi
Chol, aki 25 éve él északon és jelenleg egy Kartúmi egyetem helyettes dékánja, fontosnak tartotta eljönni szavazni, hiszen élni akart ezzel a jogával. De szerinte Dél-Szudán elszakadása az ország nyugati és keleti területeit is érinteni fogja, és mindennek oka, hogy a vezetők nem tudták kiaknázni az ország etnikai sokszínűségében rejlő lehetőségeket.
A "unity in diversity", azaz egység a sokféleségben-szlogen, amelyet a 2005-ös békeszerződés óta az északi és déli kormánykoalíciónak teljes gőzzel propagálni kellett volna, megbukott. Erre hivatkozik most Dél-Szudán, mikor a különválás mellett érvel: politikusaik szerint Kartúm nem tette az egység opcióját vonzóvá a déliek szemében.
Ami még kérdéses lehet, hogy a szavazók száma eléri-e majd az összes regisztrált (3,93 millió fő) hatvan százalékát, amely a törvény szerint szükséges az ereményes népszavazáshoz. Ennek az lehet az akadálya, hogy sokan nem bírnak majd visszaérni a "bozótba", a rettentő messzi szavazókörökbe.
Eközben az olajban gazdag Abyeiben pedig újabb összecsapások történtek a dinka és misseriya törzsek között. A terület, amely jelenleg két államhoz tartozik, szintén ezen a héten kellett volna, hogy szavazzon az északhoz vagy délhez tartozásról, ám ezt a népszavazást elhalasztották. A két törzs eddig ugyanis nem tudott megegyezni egy csomó, közösen használt erőforrásokat és kifizetetlen vérdíjat illető kérdésről.
A tegnapi összecsapásokban majdnem negyvenen meghaltak, és a legrosszabb esetben a harcok folytatódnak és a felek egymástól függetlenül deklarálják a hovatartozásukat.
